Sokan gondolják dinoszaurusznak ezt a hátán lévő bőrvitorla miatt híressé vált ősállatot, pedig az általános vélekedéssel ellentétben a Dimetrodon egy mára kihalt rend, a pelycosauruszok egyik képviselője.

A Dimetrodon a kihalt Sphenacodontidae család legnagyobb tagja. Nevének jelentése: „két sor fogú”, amely arra utal, hogy 50 cm-es koponyájában két párhuzamos, más-más funkciót ellátó (egy kisebb és egy nagyobb) fogsor helyezkedett el. Az alsó és felső állkapocs elülső részen hatalmas metszőfogai voltak, amely a zsákmány megragadását szolgálták, majd az attól beljebb lévő fogak sorai szakosodtak a hús átvágására.

Erős, hosszú farokkal rendelkezett, amely majdnem a testhossz felét is kitette, segítve a mozgáskoordinációt. Zömök lábaival elemelkedett a talajtól és nem vonszolta magát a földön, ahogy kezdetben gondolták.

Megjelenésének legérdekesebb része mégiscsak a hátán lévő bőrvitorla, amelynek vázát a meghosszabbított csigolyák adták. Ez vérerekkel gazdagon átszőtt bőrből állt, amely valószínűleg a hőszabályozás eszköze volt. A hátvitorla segített az állatnak alkalmazkodni a vetélytársainál gyorsabban a magasabb és alacsonyabb hőmérsékleten. Ezen kívül nem kizárt, hogy szerepe lehetett még az udvarlásban és a vetélytársak elriasztásában.  Bramwell és Fergett 1973-ban úgy számította egy tanulmányban, hogy egy 200 kilogrammos Dimetrodon számára a hátvitorla nélkül 205 percig tartott volna, hogy testhőmérséklete 26 °C-ról 32 °C-ra melegedjék fel, a vitorlával viszont 80 percbe.

Méretét tekintve a Dimetrodon nem nagy változatosságot mutat, a 60 centiméteres példányoktól egészen a 4,6 méteres óriásokig találunk fajokat. A legnagyobb példányok tömege elérhette a 250 kilogrammot is! Ragadozó életmódot folytatott, táplálékai közé tartozhattak halak, kétéltűek, kisebb hüllők. A megtalált csontok mikroanatómiája azt az elképzelést támogatja, hogy a Dimetrodon inkább szárazföldi életet élt, de ritkán a vízparton vagy a sekély vízben is vadászhatott. Fosszíliát az Egyesült Államokban, valamint Németországban találták meg.

Források:

• Helmut Werner: 1000 Dinosaurier, Naumann & Göbel Verlagsgesellschaft mbH, Köln
• Bramwell, C. D., Fellgett, P.P. (1973). „Thermal regulation in sail lizards”
• http://www.prehistoric-wildlife.com/species/d/dimetrodon.html