fbpx
Oldal kiválasztása

Hesperornis

1 hozzászólás

Írta: OlahKristof

2020.06.05.

Az egykori Észak-Amerikában élt óriási Hesperornis kinézetre egy pingvin és egy vöcsök keresztezésének tűnne, de valójában egy mára kihalt család tagja. Repülés helyett a vízben való mozgásra szakosodott, aminek köszönhetően igen veszélyes szomszédokkal volt körülvéve.

Jeges búvár merülés közben (Forrás: imgur.com)

A Hesperornis családjának (†Hesperornithidae) legnagyobb tagja mind ami a méretet, mind ami a fajok számát illeti. A 19. század óta 9 faját fedezték fel az Egyesült Államokban, Kanadában és Oroszországban mészkő, illetve tengeri pala rétegekben. Annak ellenére, hogy nem áll rokonságban a ma is élő jeges búvárral, csontvázi felépítése nagyon hasonló hozzá. Emiatt is nagyon jó merülő és úszó képességekkel rendelkezhetett. Erre szüksége is volt, ugyanis kis méretű szárnyai repülésre alkalmatlanok lehettek, viszont annál inkább segíthettek az úszás közbeni manőverezésben. Más morfológiai elemzések szerint inkább a bukórécék és kormoránok felépítése áll közelebb a Hesperornishoz. A mellcsont tanulmányozása egyébként arra mutatott rá, hogy nem voltak meg neki azok az adottságai, amelyek a repüléshez szükséges izomzatot létét bizonyítanák.

(Forrás: imgur.com)

Az úszásban nagy szerepe volt a test alatt elhelyezkedő erőteljes lábainak is, amik kecses és fürge úszóvá tehették. Az nem egyértelmű, hogy lábujjai úszóhártyákkal vagy karéjokkal voltak ellátva, de a lábujjcsontok karakterisztikája mindkét változatot lehetővé teszi a Hesperornis esetében. Amennyire ügyes volt a vízben, annyira félszeg lehetett a szárazföldön. Valószínűleg a fészkelésen kívül nagyon kevés időt tölthettek a parton csoszogva, hiszen így könnyű zsákmánynak bizonyulhattak. Ennek ellenére nagy madárnak számítottak, a legnagyobb példányok testhossza elérhette a 180 centimétert.

A Hesperornis keskeny nyaka és hosszúkás feje lehetővé tette a gyors oldalirányú mozdulatokat, amelyek a vadászatban nagyon fontosnak bizonyultak. A ma élő madarakra már nem jellemző, fogakkal ellátott hosszú csőrrel is rendelkezett, amely szintén kiváló eszközként szolgált a halak elfogására. A fogak az alsó állkapocsnál végig sorakoztak, de a felső állkapocs esetében csak a hátsó résznél. Érdekesség, hogy nem a mai madarakhoz hasonló foglalatokban helyezkedtek el a fogak, hanem a mosasaurusokhoz hasonló hosszanti horonyban.

Fogakkal ellátott csőre kiválóan alkalmas volt a zsákmány megragadására (Forrás: imgur.com)

A Hesperornis a sekély tengerek, tengerpartok lakója volt, amikor még a vizek jóval melegebbek voltak, mint napjainkban. Fiatalabb példányok édesvízi rétegekből is előkerültek, amelyek arra utalhatnak, hogy egyes madarak a zsákmányt követve felúszhattak a folyókon. Bár a Hesperornis altus nevezetű faj csak édesvízi rétegekből került elő az észak-amerikai Montanából, ami erős indikátora annak, hogy édesvízi környezetben is éltek egyes fajok. A tengerek egészen bizonyosan tele voltak a veszélyesebbnél veszélyesebb ragadozóktól (Tylosaurus, Xiphactinus), amelyek nagy valószínűséggel vadásztak a felszínen úszó Hesperornisokra. Erre utaló bizonyíték egy 1960-as években felfedezett Hesperornis lábcsont, amelyen egy fiatal Dolichorhynchops harapását találták. A csont és a harapásnyom tanulmányozása azonban arra mutatott rá, hogy a madár túlélhette a támadást és elmenekülhetett a ragadozója elől.

Tylosaurus elejt egy fiatal Hesperornist (Illusztráció: tnilab-ekneb121)

Források:
https://pixels.com/featured/hesperornis-jaime-chirinos.html (Indexkép)
http://www.prehistoric-wildlife.com/species/h/hesperornis.html
https://en.wikipedia.org/wiki/Hesperornis
– Perrins, Christopher (1987) [1979]. Harrison, C.J.O. (ed.). Birds: Their Lifes, Their Ways, Their World. Pleasantville, NY, US: Reader’s Digest Association, Inc. pp. 165–166.
– Bell, Alyssa; Wu, Yun-Hsin; Chiappe, Luis (2019). “Morphometric comparison of the Hesperornithiformes and modern diving birds“. Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology. 513: 196–207.
– Gregory, Joseph T. (1952). “The Jaws of the Cretaceous Toothed Birds, Ichthyornis and Hesperornis”. Condor. 54 (2): 73–88.
– Rees, Jan & Lindgren, Johan; Lindgren (2005). “Aquatic birds from the Upper Cretaceous (Lower Campanian) of Sweden and the biology and distribution of hesperornithiforms“. Palaeontology. 48 (6): 1321–1329.
– Hills, L. V.; Nicholls, E. L.; Núñez-Betelu, L. “Koldo” M.; McIntyre, D. J. (1999). “Hesperornis (Aves) from Ellesmere Island and palynological correlation of known Canadian localities”. Canadian Journal of Earth Sciences. 36 (9): 1583–1588.
http://www.bbc.com/earth/story/20160311-how-a-bird-managed-to-escape-a-predatory-sea-monster?ocid=ww.social.link.facebook

Hasonló bejegyzések

Cameroceras

Cameroceras

Az ősi tengerek világa az elérhető bizonyítékok alapján nagyon más volt a maihoz képest és ez főként a tengeri élővilág sokszínűségében nyilvánult meg. Valaha a csigaházas polipok elképesztő változatossággal rendelkeztek, viszont ma már csak a nautiluszok...

Xiphactinus

Xiphactinus

A tengereket egykor nemcsak óriási, de falánk ragadozók is lakták, amilyen a Xiphactinus is volt. Világszerte előkerült leletei azt mutatják, hogy kozmopolita fajként viselkedett, amely áramvonalas testét és felfelé álló száját tekintve hasonlított egy mai tarponra,...

Anomalocaris

Anomalocaris

Egykor a tengerek mélyén sok furcsa dologgal találkozhattunk volna és az Anomalocaris kétségkívül ezekhez tartozik. A "kambriumi robbanás" egyik példája különleges anatómiai adottságaival még a tudósokat is meglepte. Fosszilis maradványa (Forrás: sankei.com) Az...

1 hozzászólás

  1. Gábor

    Kis gyermekkorom óta a biológia ill az élővilág minden területe érdekelt s olvasom amihez csak hozzájutok (hozzájutottam) bármi módon… köszönöm eme lehetőséget is…

    Válasz

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .