fbpx
Oldal kiválasztása

Kelenken

0 hozzászólás

Írta: OlahKristof

2020.04.09.

Ha egy madárra gondolunk, a legkevésbé az jutna eszünkbe, hogy megenne minket. Azonban a Kelenken nem egy énekesmadár volt! Dél-Amerika egykori füves pusztáin nem lettünk volna olyan nagy biztonságban.

A Kelenken a gyilokmadarak (Phorusrhacidae) családjába tartozott és a legnagyobbra nőtt közülük. Maradványai Argentínában kerültek elő hatalmas koponyájával együtt, amely 71,6 cm hosszúságú, ezzel pedig a legnagyobb ismert gyilokmadár koponya! Testmagasságát 2,3-3 méteresre becsülik, tömege pedig elérhette a 250 kilogrammot! Azonban nem mindegyik gyilokmadár volt óriás, az átlagos magasság inkább 60-90 centiméter között volt, de kétségkívül egyes nemzetségek igazán nagyra nőhettek, akárcsak a Kelenken. Előkerült 43 centiméteres alsó lábszárcsontja arra utal, hogy gyors futó lehetett. A tudósok szerint a 48-50 km/h-ás sebességet is elérhette, ami igazán félelmetes ragadozóvá tehette!

Egykor a madarak még lovakat ettek (Forrás: Pinterest)

Bár erős és gyors ragadozók lehettek, a kutatók úgy tartják, hogy jobban kedvelhették a kisebb – nyúl méretű – állatokat, melyekkel kevesebb gondjuk akadhatott, mint egy nagyobb testű prédával. A koponya és állkapocs izmok tanulmányozása ahhoz a következtetéshez vezetett, hogy nagyon erős harapása lehetett. Nem is lehet kérdés, hogy hatalmas csőre volt az elsődleges fegyvere, de többféle technikát is alkalmazhatott áldozata ellen. Kisebb vagy közepes méretű áldozatát erőteljes csőrcsapásokkal leteríthette, vagy egy másik lehetőség szerint kisebb áldozatát felvette és addig rázta ide-oda, amíg el nem törte a gerincét. Másodlagos fegyvere erőteljes lábai lehettek, amelyekkel eltörhette áldozatai bordáit, illetve karmaival súlyos sebesüléseket tudott okozni. Azt sem lehet kizárni azonban, hogy dögevő volt és méreténél fogva elvehette más ragadozók zsákmányát.

Félelmetes ragadozó lehetett, de azért nem ő volt a dél-amerikai pampák királya (Forrás: Pinterest)

Mérete ellenére valószínűleg meggyűlt a baja a hatalmas termetű Smilodonokkal és a harcot nem kockáztatta. Azonban a kardfogú macskák a csontosabb részeket nem fogyasztották, így a gyilokmadaraknak elég volt csak kivárni, míg a nagymacskák végeztek és ők következtek a sorban. Ennek ellenére egyesek szerint a más nagyobb testű ragadozókkal (kardfogú macskák, kutyafélék) folytatott verseny miatt pusztultak ki, de ezt cáfolja az is, hogy az egyetlen észak-amerikai nem, a Titanis is sok nagyobb testű ragadozóval együtt élt. Mások szerint az emberek dél-amerikai megjelenése, tevékenysége okozhatta a gyilokmadarak vesztét, de döntő bizonyíték a kérdésben még nem állt elő.

Források:
http://www.prehistoric-wildlife.com/species/k/kelenken.html
A new phorusrhacid (Aves: Cariamae) from the middle Miocene of Patagonia, Argentina. – Journal of Vertebrate Paleontology. 27(2):409-419. – S. Bertelli, L. M. Chiappe, and C. Tambussi – 2007.

Hasonló bejegyzések

Megatherium

Megatherium

A Megatherium a mára kihalt földi lajhárok legnagyobb képviselője volt és egyben a legnagyobb emlős, amely Dél-Amerika pampáit rótta. Azonban a jégkorszak végén bekövetkező éghajlati és ökológiai változások még ezt az óriást is eltörölték a föld színéről. A...

Titanoboa

Titanoboa

Dél-Amerika esőerdei manapság is telve vannak nagyobbnál nagyobb ragadozókkal (kajmán, anakonda, jaguár), de egykoron busz méretű Titanoboa uralta a világnak eme rejtélyes és lenyűgöző vidékét. Egy anakonda és a Titanoboa csigolyájának összehasonlítása (Ray Carson/UF...

Argentavis

Argentavis

Ha az ég urait említjük, általában a pteroszauruszokra gondolunk, de más repülő fajok is elképesztő méreteket értek el. Ilyen volt az Argentavis magnificens is, amely a legnehezebb repülő madár és a legnagyobb vágómadár címek birtokosa. Teratornithidae család (Forrás:...

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .